Az először 1566-ban
említett falu egykori templomáról az egyházi feljegyzések a következőket
mondják: "Egy 1760-ból való püspöki irat szerint (fasc. 40, nr. 48)
Máréfalva parókiális temploma öreg Rákóczi György idejéből való, a hagyomány
szerint ugyanis a templom régi tornyán az ő neve volt bevésve. [...] 1763-ban új
templom építését tervezték (Act. epp. fasc. 47, nr. 74. 1763). Ez 1772-ben lett
kész, és 1783. július 19-én szentelték fel (Decr. Visit. nr. 526. 1784) Szent-
Imre herceg tiszteletére." (Schem 1882. 184.)
A mai templom a falu
közepén, az országúttól délre emelkedő dombon áll, nyugati homlokzati tornyát
átlós elhelyezésű támpillérek erősítik. A hajóban a nyugati bejárat felett az
1772-es évszám látható. Keletelt szentélye sokszögzáródású. Középkori tárgyi
emlék a templomban ma nincs, középkori építésre utaló jegyek nem láthatók, de a
plébánia épületében, a tornácot tartó falazatba beépítve egy csúcsíves nyílású
szentségtartó fülkét találunk, mely egyszerűen tagolt keretévei és a
tagozatokból kiemelkedő három kereszttel a XV-XVL század fordulójáról való, s
nagyon hasonlít a farcádi templom szentélyében eredeti helyén lévő,
kőfaragójegyes szentségtartóhoz. Ez a faragvány valószínűsíti azt a feltevést,
hogy a falu első kőtemploma ugyanebben az időben épülhetett. A falu népességét
mutató, valamivel későbbi adatok alapján az építkezés igénye és lehetősége is
adva' volt ebben az időben. Az 1566-os lófő-összeírásban három személyt
említenek (SzOki II. 204.); az 1567:-ben készült portajegyzékben Máréfalva 19
kapuval szerepel (SzOki II. 220.). Lehetséges tehát, hogy a XVII. században egy
már korábban meglévő templomhoz építették a tornyot.
utazástervezőbe
what's nearby
