Legendák

Rapsonné vára

Rapsóné vára egy trachyt, csipkézett sziklacsoport tetején állott egykoron. A Juhod és Szilas patakok által három oldalon körülvett mentsvár lehetett – mondják a tudósok, a legendát szövő ember szerint viszont itt a szépséges Rapsóné vára állt. A tündéri teremtmény még az ördögöt is rászedte, két hegy aranyat, völgy ezüstöt ígérve egy bűvös útért, melyen első harangszótól a harmadikig elérhetett a tordai templomba. 

A természetben kikapcsolódni vágyóknak, lehetőségük van barangolni a környék turistaösvényein, melynek legismertebb célpontja Rapsóné-vára. Rapsóné-vára egy trachyt, csipkézett sziklacsoport tetején állott egykoron. A Juhod és Szilas patakok által három oldalon körülvett mentsvár lehetett – mondják a kutatók, a legendák szerint viszont itt a szépséges Rapsóné vára állt.

 A Rapsóné-vára aljában fakad egy kristálytiszta hideg forrás, Áprily-kút a neve. A Kis-és Nagy-ág összefolyásánál volt Áprily Lajos egykori boronaháza, amelyet 1943, májusától költöztettek ide a Rapsóné-vára közeléből. 

Rapsonné legendája!

A székely rege Rapsonné asszony,

hogy sziklavárából táltos lovaival

a tordai templomba kényelmesebben

ellátogathasson, egy hegy aranyért

meg egy völgy ezüstért utat épít-

tetett az ördöggel.Mikor fizetésre

került a sor, a tündérasszony mellére helyezett két aranypénzt, közéje pedig egy ezüstöt, és így szólt:

Íme, a fizettség.

A póruljárt ördögök nagyon felmérgelődtek, és dühükben szétrombolták a bűvös utat.

Azóta is ilyen töredezett a Torda felé vezető út.

Kincses Kodáros  dombja

Kincses Kodáros dombja a környék legendás helye. Tetején állítólag évszázadokig egy 30 cm széles kürtőlyuk volt. Azt tartották, hogy ez egy titkos kincses barlangba vezet, hová maga Dáriusz király rejtette mesés vagyonát. Bejáratát a déli oldalon levő szikla alatt képzelték el. 

     A falu felé néző meredek oldalt faragható és könnyen kitermelhető kövei miatt bányának használták a templom építésekor, a 13. században. A sírköveket is innen vágták ki. Ennek nyomait vélték később római kori őrtorony maradványainak.  Ezt utóbbi (mindez idáig) nem bizonyítható elképzelést Orbán Balázs lejegyezte. A helyet ennek alapján védett régészeti lelőhelyként vették nyilvántartásba.

        A 19. században egy skót kincskereső 13 méter hosszú folyosót vágatott a tömör sziklába. Így próbálta elérni a feltételezett üreget. A munkálatok alatt szerelmes lett a szállásadója lányába, elvette feleségül, családot alapított és pénze megmaradt részével két malmot vettek a Nyikó mentén. 

        A két világháború között a helybeli örmény kocsmáros finanszírozza a munka folytatását. 4métert haladnak, mikor a Kodáros dombja alatt lakó öreg látóasszony a hozzá forduló fiataloknak megjósolja, hogy aki elsőnek lép a barlangba, rettenetes halállal hal meg, családjával együtt, és a többiekre is szerencsétlenségek sora vár. Így a munkálatokat abbahagyták. 

     A domb alatti mezőn több ősi rovásírásos kő állott. 1760-tól kétszáz évig ez a hely volt a falu temetője.