Sóvidék turisztikai látnivalói - Székelyföld, Erdély, Románia

„Sóvidéken vagyunk;

Így nevezik Székelyföldnek egy ásvány-kincsekben gazdagon megáldott vidékét: a Korond- és Kis-Küküllő völgyét le Maros-Torda vármegye Szováta községéig.

A föld, amelyen járunk, egy tengerrész sógazdagságát rejti magában. Sót izzad a föld, sóval vegyes az út pora, sótartalmúak a források, a kutak vize sós ízű, márványfehér, sima sóhegyek törnek ki a földből és só-sziklákkal viaskodik a völgyben letörtető folyó.”
(Hankó Vilmos: Székelyföld, 1896)

Hatalmas sómennyiséget rejt itt a föld gyomra. Azokban az időkben, amikor a Keleti Kárpátok ormain füstölögtek, és a föld gyomrát ontották a tűzhányók, az erdélyi medence szélén lévő óriási tavakban só rakódott le.
A földkéreg mozgásai során dombok, hegyek emelkedtek az ég felé, s a sóhegyeket hol vékonyabb hol vastagabb földkéreg borította be, amelyet könnyűszerrel tudtak eltávolítani és kiaknázni az alatta rejlő mindennapi kincset.
Korabeli okiratok tanúskodnak arról, hogy e vidéken már a rómaiak idején kiaknázták a sót, és hogy ismeretes volt a sóstavak gyógyhatása is.

Közigazgatási szempontból Sóvidék a történelmi Székelyföld közepén, Hargita megye nyugati részén és Maros megye keleti határán fekszik.
Innen alig egy-másfél órányi járásnyira találjuk a nagy székely városokat úgymint Székelyudvarhely; Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, valamint a több kultúrát egyesítő Szászrégent.
Az itt élő lakosság több mint 80%-a székely, akik közösen és békésen élnek a románokkal, cigányokkal és más nemzetiségű lakossággal egyetemben. Vallási hovatartozás szerint római katolikusok, reformátusok, unitáriusok, ortodoxok, görög katolikusok és más felekezetűek.

A tájegység felszíne rendkívül változatos. Vulkáni kúpok és vulkáni platók őrzik az egykori vulkáni tevékenység nyomait. A hegyvidék kőzettani felépítésében megtaláljuk az andezitet, valamint a vulkáni kőzet és hamu össze-cementeződéséből létrejött kőzeteket. Itt találkozik a hegyvidék és dombvidék domborzati formái és növénytakarója. E vidék nagy részét lombhullató erdők, legelők és kaszálók borítják. Mezőgazdaságra alkalmas terület viszonylag kis mennyiségben található, ezért a gazdaság húzóágazatai az idegenforgalom és az állattenyésztés.
A környéket szegélyző dombok és dombközi medencéket vulkanikus és üledékes kőzetek alkotják. Ide tartoznak a miocén idején létrejött tengeri üledékek, a lerakódott vastag sórétegek, melyek az idők során felgyűrődtek létrehozva a mai sóhegyeket. A Vulkanikus tevékenység nyomait találjuk a Görgényi-havasok ezen részén, ahol majdnem teljes épségében láthatjuk az egykori tűzhányók óriási kalderáit (Nagy-Mezőhavas – 1777 m, Kis-Mezőhavas 1733 m és Tatárka 1689 m).

A Sóvidéki-medence leghosszabb része 30 km, szélessége 27 km, területe pedig 450 km2. Magába foglalja Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka településeket a hozzájuk tartozó falvakkal, valamint Sóváradot, Siklódot és Szolokmát is. Üdülési, gyógyulási lehetőségek gazdag kínálatával várja vendégeit Sóvidék: a sós-, és édesvizű tavak, ásványvíz források, strandok, wellness központok, iszapfürdők mellett a sóbánya levegője kínál egészséget.