UTAZÁSTERVEZŐ
FEDEZD FEL
 
CSODÁLD
Utoljára feltöltött kép
recept1.jpg
tovább a képekhez
A hét fotója
10661881_727567090653593_5880111138160088156_o.jpg
még több ajánlott kép
FOGLALJ
Szállást vagy programajánlatot keresel, de nem tudsz dönteni? Szeretnéd megtudni hol vannak még szabad szálláshelyek! Ne vesztegesd az idődet, fordulj hozzánk bizalommal!
Kérj ajánlatot egyszerre több szállásadótól (max. 6)
Kérj kötetlen ajánlatot irodánktól
ro hu en de ×

Bemutatkozik: - Sóvidék

Sóvidék turisztikai látnivalói - Székelyföld, Erdély, Románia

    Bemutatkozik: - Sóvidék

    „Sóvidéken vagyunk;

    Így nevezik Székelyföldnek egy ásvány-kincsekben gazdagon megáldott vidékét: a Korond- és Kis-Küküllő völgyét le Maros-Torda vármegye Szováta községéig.

    A föld, amelyen járunk, egy tengerrész sógazdagságát rejti magában. Sót izzad a föld, sóval vegyes az út pora, sótartalmúak a források, a kutak vize sós ízű, márványfehér, sima sóhegyek törnek ki a földből és só-sziklákkal viaskodik a völgyben letörtető folyó.”
    (Hankó Vilmos: Székelyföld, 1896)

    Hatalmas sómennyiséget rejt itt a föld gyomra. Azokban az időkben, amikor a Keleti Kárpátok ormain füstölögtek, és a föld gyomrát ontották a tűzhányók, az erdélyi medence szélén lévő óriási tavakban só rakódott le.
    A földkéreg mozgásai során dombok, hegyek emelkedtek az ég felé, s a sóhegyeket hol vékonyabb hol vastagabb földkéreg borította be, amelyet könnyűszerrel tudtak eltávolítani és kiaknázni az alatta rejlő mindennapi kincset.
    Korabeli okiratok tanúskodnak arról, hogy e vidéken már a rómaiak idején kiaknázták a sót, és hogy ismeretes volt a sóstavak gyógyhatása is.


    Közigazgatási szempontból Sóvidék a történelmi Székelyföld közepén, Hargita megye nyugati részén és Maros megye keleti határán fekszik.
    Innen alig egy-másfél órányi járásnyira találjuk a nagy székely városokat úgymint Székelyudvarhely; Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, valamint a több kultúrát egyesítő Szászrégent.
    Az itt élő lakosság több mint 80%-a székely, akik közösen és békésen élnek a románokkal, cigányokkal és más nemzetiségű lakossággal egyetemben. Vallási hovatartozás szerint római katolikusok, reformátusok, unitáriusok, ortodoxok, görög katolikusok és más felekezetűek.

    A tájegység felszíne rendkívül változatos. Vulkáni kúpok és vulkáni platók őrzik az egykori vulkáni tevékenység nyomait. A hegyvidék kőzettani felépítésében megtaláljuk az andezitet, valamint a vulkáni kőzet és hamu össze-cementeződéséből létrejött kőzeteket. Itt találkozik a hegyvidék és dombvidék domborzati formái és növénytakarója. E vidék nagy részét lombhullató erdők, legelők és kaszálók borítják. Mezőgazdaságra alkalmas terület viszonylag kis mennyiségben található, ezért a gazdaság húzóágazatai az idegenforgalom és az állattenyésztés.
    A környéket szegélyző dombok és dombközi medencéket vulkanikus és üledékes kőzetek alkotják. Ide tartoznak a miocén idején létrejött tengeri üledékek, a lerakódott vastag sórétegek, melyek az idők során felgyűrődtek létrehozva a mai sóhegyeket. A Vulkanikus tevékenység nyomait találjuk a Görgényi-havasok ezen részén, ahol majdnem teljes épségében láthatjuk az egykori tűzhányók óriási kalderáit (Nagy-Mezőhavas – 1777 m, Kis-Mezőhavas 1733 m és Tatárka 1689 m).


    A Sóvidéki-medence leghosszabb része 30 km, szélessége 27 km, területe pedig 450 km2. Magába foglalja Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka településeket a hozzájuk tartozó falvakkal, valamint Sóváradot, Siklódot és Szolokmát is. Üdülési, gyógyulási lehetőségek gazdag kínálatával várja vendégeit Sóvidék: a sós-, és édesvizű tavak, ásványvíz források, strandok, wellness központok, iszapfürdők mellett a sóbánya levegője kínál egészséget.

     

    hide image
    hide text

    Bemutatkozik: - Sóvidék

    Sóvidék turisztikai látnivalói - Székelyföld, Erdély, Románia

    „Sóvidéken vagyunk;

    Így nevezik Székelyföldnek egy ásvány-kincsekben gazdagon megáldott vidékét: a Korond- és Kis-Küküllő völgyét le Maros-Torda vármegye Szováta községéig.

    A föld, amelyen járunk, egy tengerrész sógazdagságát rejti magában. Sót izzad a föld, sóval vegyes az út pora, sótartalmúak a források, a kutak vize sós ízű, márványfehér, sima sóhegyek törnek ki a földből és só-sziklákkal viaskodik a völgyben letörtető folyó.”
    (Hankó Vilmos: Székelyföld, 1896)

    Hatalmas sómennyiséget rejt itt a föld gyomra. Azokban az időkben, amikor a Keleti Kárpátok ormain füstölögtek, és a föld gyomrát ontották a tűzhányók, az erdélyi medence szélén lévő óriási tavakban só rakódott le.
    A földkéreg mozgásai során dombok, hegyek emelkedtek az ég felé, s a sóhegyeket hol vékonyabb hol vastagabb földkéreg borította be, amelyet könnyűszerrel tudtak eltávolítani és kiaknázni az alatta rejlő mindennapi kincset.
    Korabeli okiratok tanúskodnak arról, hogy e vidéken már a rómaiak idején kiaknázták a sót, és hogy ismeretes volt a sóstavak gyógyhatása is.


    Közigazgatási szempontból Sóvidék a történelmi Székelyföld közepén, Hargita megye nyugati részén és Maros megye keleti határán fekszik.
    Innen alig egy-másfél órányi járásnyira találjuk a nagy székely városokat úgymint Székelyudvarhely; Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, valamint a több kultúrát egyesítő Szászrégent.
    Az itt élő lakosság több mint 80%-a székely, akik közösen és békésen élnek a románokkal, cigányokkal és más nemzetiségű lakossággal egyetemben. Vallási hovatartozás szerint római katolikusok, reformátusok, unitáriusok, ortodoxok, görög katolikusok és más felekezetűek.

    A tájegység felszíne rendkívül változatos. Vulkáni kúpok és vulkáni platók őrzik az egykori vulkáni tevékenység nyomait. A hegyvidék kőzettani felépítésében megtaláljuk az andezitet, valamint a vulkáni kőzet és hamu össze-cementeződéséből létrejött kőzeteket. Itt találkozik a hegyvidék és dombvidék domborzati formái és növénytakarója. E vidék nagy részét lombhullató erdők, legelők és kaszálók borítják. Mezőgazdaságra alkalmas terület viszonylag kis mennyiségben található, ezért a gazdaság húzóágazatai az idegenforgalom és az állattenyésztés.
    A környéket szegélyző dombok és dombközi medencéket vulkanikus és üledékes kőzetek alkotják. Ide tartoznak a miocén idején létrejött tengeri üledékek, a lerakódott vastag sórétegek, melyek az idők során felgyűrődtek létrehozva a mai sóhegyeket. A Vulkanikus tevékenység nyomait találjuk a Görgényi-havasok ezen részén, ahol majdnem teljes épségében láthatjuk az egykori tűzhányók óriási kalderáit (Nagy-Mezőhavas – 1777 m, Kis-Mezőhavas 1733 m és Tatárka 1689 m).


    A Sóvidéki-medence leghosszabb része 30 km, szélessége 27 km, területe pedig 450 km2. Magába foglalja Szováta, Parajd, Korond, Farkaslaka településeket a hozzájuk tartozó falvakkal, valamint Sóváradot, Siklódot és Szolokmát is. Üdülési, gyógyulási lehetőségek gazdag kínálatával várja vendégeit Sóvidék: a sós-, és édesvizű tavak, ásványvíz források, strandok, wellness központok, iszapfürdők mellett a sóbánya levegője kínál egészséget.

     

    lorem ipsum
    lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor lorem ipsum dolor
    lorem ipsum
    ×

    loading ...