1763-ban épült, barokk stílusban, egy kis
konglomerát teraszon, középkori faragványokkal. A 20 századra kicsinek bizonyul
és ezért 1925-1926-ban tágasabb, új templomot építenek, amelybe szintén
átmentik a középkori, valószinüleg 15. századi, gótikus emlékeket. Szentháromság
tiszteletére szentelték fel. A templomnak két kő ajtókerete, két csúcsíves
ablaka, keresztelőkútja a régi templomból, azaz a csonkatemplomból való.
Középkori tiszta katolikus lakossága mindvégig megmarad katolikusnak. A
templom toronyból, hajóból és szentélyből áll. A barokk sisakú torony bejáratát
csúcsíves kőkapuzat keretezi. A lábazati részen az 1926-os évszám olvasható. A
hajó síkmennyezetű, a torony felőli végén fakarzattal és orgonával. A karzatra
kétoldalt két kis csúcsíves ablak nyílik. A hajó északi oldalához oldalkápolna
csatlakozik. A szentélyrészt 1926-ban átalakították, a régi szentély a mai
diadalívig terjedt. Ehhez kapcsolták a jelenlegi szentélyt, északi oldalán
sekrestyével. A sekrestyeajtó szemöldökgyámos, kőkeretes, profilja élszedettes.
A középkori templom berendezéséből két kőfaragvány maradt meg: az emberfejes
szenteltvíztartó (jelenleg a székelyudvarhelyi múzeumban van), amely a
karzatfeljáró ajtó mellett volt a falba építve, a másik, egy kegyhely formájú
kő keresztelőmedence az oldalkápolnában áll. Ez kehely formájú, szára, nódusza,
talpa nyolcszögű, medencéje 16 szögű. A templom oltára klasszicista stílusú,
mellette egy, a régi templomból származó, fából faragott nagy körmeneti
feszület áll. Az oldalkápolnában egy Mária-oltár található. Nyolc mázsás
harangja Thüringiából való.
A régi templom fundamentumát (a csonka templom dűlőben, a Kőláb helyen a
falu északi határában) Szabó Mózes fenyédi lakos ásta ki az 1902-es
birtoktagosításkor. Sok emberi csontvázra találtak. A meglévő latin nyelvű
iratokat Zetelakára szállították a szerzetesek. A kikerült gótikus
kőfaragványok a 15. századból valók. (Vofkori László: Utazások Székelyföldön)
what's nearby
